F.L.O.W.

Valahol még az álom határán lebegek. Az agyam még nem fogta fel a helyszínt és a környezetet. A szemem előtt felvillanó képek kavalkádjából egyszer csak utat tör magának az érzés, hogy nem vagyok egyedül. Oldalt fekszem és érzem tested melegét, ahogy mögöttem pihensz. Ez az első, amire a reggelből emlékszem. Mocorogni kezdesz, ami jelzi, hogy… Tovább »

Mit lehet tenni, hogy ne szeressünk bele valakibe?Ha minden, amiben van egy pici logika és józan ész, azt diktálja, hogy ne kerülj hozzá közel.Hogyan lehet elkerülni azt, aki jobban vonz, mint a mágnes és akinek a szemében elveszel, ha rád néz, ha csak arra vágysz, hogy megérintsen és magához húzzon? Ismeretlenül érkezett az érzés, mégis… Tovább »

Szenvedély… Számomra azt a pillanatot jelenti, amikor megáll az idő. Mindig ez az érzés. Ismerős már régről. Mindig a rossz emberbe szeretek bele. Először szándékosan kerülöm, mert érzem, hogy nem kerülhetek közel hozzá. Ez jó ideig sikerül is. Majd tesz felém apró gesztusokat, meg akar hódítani, egyre többször keres, jól érzi magát velem… és én… Tovább »

Van egy érzés. Egy figyelmeztetés, amiről nem veszel tudomást. Nem akarsz róla tudomást venni, mégis hallod a hangját a fejedben. Először csak halk suttogás, mely néha megszólít, de te gyorsan elhesegeted a gondolatot. Jó ez így nekem…, gondolod. Majd a suttogás picit felerősödik és egyre többször szólal meg: Nem ez az, amire vágysz…... Tovább »

Téli vasárnap este van. Még hamar sötétedik, az utcákon már alig járnak emberek ilyenkor. Hatalmába kerít az érzés, hogy menni kell. A bennem feszülő energiák nem hagynak nyugodni, szinte pezsgő módjára forr a vérem és belülről valami csak arra késztet, hogy menjek. Az elhatározás már megszületett és egyre inkább az izgalom lesz úrrá rajtam, ahogy… Tovább »

A kényszer nagy úr… legalábbis így szokás mondani… Vajon tényleg nincs választásunk? Én valahogy mindig mindent másképp csináltam, mint mások… Dedós dili vagy a szabad akarat diadala? Végül is nem ez számít… Első emlékeim egyike egy anyák napjához kötődik, amikor az óvodai versmondásnál kis csoporttársaim boldogan szavalták a hosszasan memorizált versecskéket édesanyjuk köszöntésére. Csak én… Tovább »

Éjjeli bagoly vagyok, mindig is későn kelő típus voltam. Sokáig ébren vagyok, mert este nem veszem észre, milyen gyorsan telik az idő. A munkanap fáradtsága pillanatok alatt szertefoszlik, amint átlépem a munkahelyem ajtaját. Szeretem a nyüzsgést, az este számomra a megvalósítás időszaka. Kipróbálás, felfedezés, alkotás, kreatív tevékenységek, sport, gasztronómiai élvezetek, romantika, gyertyafény. Olyan sok minden… Tovább »

Azok közé tartozom, akik olyan szerencsésnek mondhatók, hogy boldog gyermekkoruk volt. Tele szeretettel és vidámsággal, nevetéssel és játékkal. Egy pillanat, ennyi volt csak, mégis, emlékét mélyen őrzöm. Minden gondolatom, minden tettem ez határozza meg. Havazik. Az idei tél első hava. Várták már kicsik és nagyok. Bennem pedig a régi emlékek visszhangjai csengenek. Egészen pici koromtól.A… Tovább »

“Hosszú egy nap volt. Vége nincs út.”   A vonat zakatolását hallgatva szokatlan a meghittség, a pár órára összezárt idegen és ismeretlen emberek által körülvesz. Találkozások. Egy helyre utazunk, mégis már az úticél. Közeleg a Karácsony, ezért most egy kicsit még személyesebb, melegebb. Ajándékokkal megpakolva, a fárasztó és hosszú nap (hét, hónap, év) után. Még… Tovább »

Hogyan lehet elkerülni a vonzás hatalmát? Sokszor elgondolkozom, vajon van-e igazság abban, hogy ami balul sülhet el, az biztosan nem úgy sikerül, ahogyan terveztük. Minél inkább nem akarunk találkozni azzal a személlyel, aki megbántott, átvert és kihasznált…, annál biztosabb, hogy a lehető legrosszabb időben bukkan fel. Sétálok az utcán, vagy épp csak az ebédlő felé… Tovább »