{"version":"1.0","provider_name":"F.L.O.W.","provider_url":"https:\/\/flow.cafeblog.hu","author_name":"caly","author_url":"https:\/\/flow.cafeblog.hu\/author\/caly\/","title":"Pillanatvar\u00e1zs","html":"

Azok k\u00f6z\u00e9 tartozom, akik olyan szerencs\u00e9snek mondhat\u00f3k, hogy boldog gyermekkoruk volt. Tele szeretettel \u00e9s vid\u00e1ms\u00e1ggal, nevet\u00e9ssel \u00e9s j\u00e1t\u00e9kkal. Egy pillanat, ennyi volt csak, m\u00e9gis, eml\u00e9k\u00e9t m\u00e9lyen \u0151rz\u00f6m. Minden gondolatom, minden tettem ez hat\u00e1rozza meg.<\/p>\r\n

\"Havas<\/a><\/p>\r\n

Havazik. Az idei t\u00e9l els\u0151 hava. V\u00e1rt\u00e1k m\u00e1r kicsik \u00e9s nagyok. Bennem pedig a r\u00e9gi eml\u00e9kek visszhangjai csengenek. Eg\u00e9szen pici koromt\u00f3l.
A havaz\u00e1snak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hat\u00e1sa van r\u00e1m. A h\u00f3pelyhek csendes kavarg\u00e1sa a sz\u00e9lben. Az emberek halkabban besz\u00e9lnek, elcsendesednek \u0151k is \u00e9s csak figyelik, ahogy egyre feh\u00e9rebb a t\u00e1j. B\u00e9k\u00e9s \u00e9s valahogy \u00fcnnep\u00e9lyes. Hideg van. A sz\u00e9l is f\u00faj, m\u00e9gis meleget \u00e9s meghitts\u00e9get \u00e1raszt mag\u00e1b\u00f3l a t\u00e1j. Egy halk nevet\u00e9s, apr\u00f3 kis csizm\u00e1k hagynak nyomot a ropog\u00f3 h\u00f3ban. Eml\u00e9kszem az anor\u00e1kom suhog\u00e1s\u00e1ra, az egyujjas keszty\u0171m puha meleg\u00e9re. Eml\u00e9kszem a g\u00e1tra, ahonnan suhanva siklottunk al\u00e1 hangos kacag\u00e1ssal \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n beleborultunk a h\u00f3ba. Sosem f\u00e1ztunk. Tal\u00e1n a gyerekek saj\u00e1tja ez. Az \u00f6nfeledt j\u00e1t\u00e9k velej\u00e1r\u00f3ja.<\/p>\r\n

A h\u00f3ember gombszeme is a hely\u00e9re ker\u00fclt, de mi m\u00e9g mindig nem f\u00e1ztunk. A feh\u00e9r h\u00f3 csillog\u00e1sa az \u00e9jszakai l\u00e1mp\u00e1k f\u00e9ny\u00e9ben az egyik legvar\u00e1zslatosabb dolog a vil\u00e1gon. Minden \u00e9vben csin\u00e1lok egy angyalt az els\u0151 h\u00f3ba, ami m\u00e1r meg is marad. Mindig az \u00e9rintetlen, sz\u0171zh\u00f3ba. Az \u00e9rz\u00e9s, amit ad nekem, az a gyermekkorom \u00e9rz\u00e9se. Anya mes\u00e9j\u00e9t az \u00e1gyam mellett, f\u00e1z\u00f3s kezem meleg\u00edt\u00e9s\u00e9t a radi\u00e1torn\u00e1l, nagymam\u00e1m hangj\u00e1t, mik\u00f6zben lehelet\u00e9vel \u00e9s k\u00e9t keze meleg\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lja enyh\u00edteni a f\u00e1jdalmam, mert a k\u00f6rm\u00f6m al\u00e1 ment a hideg, a meleg kaka\u00f3 \u00edz\u00e9t, \u00a0a r\u00e9g elfelejtett j\u00e1t\u00e9k szabads\u00e1g\u00e1t...<\/p>\r\n

Csak figyelem a h\u00f3es\u00e9st. Meleg tenyeremen elolvadnak a csillag alak\u00fa, piciny h\u00f3pih\u00e9k. N\u00e9zem, ahogy lassan porcukor r\u00e9teget k\u00e9peznek az \u00faton. Izgatott vagyok \u00e9s k\u00edv\u00e1ncsi. Rem\u00e9nykedem. V\u00e1rom, hogy megmarad-e. Vajon ma \u00fajra \u00e1t\u00e9lhetem?<\/p>\r\n

Feln\u00e9zek az \u00e9gre, \u00e9s \u00e9rzem, ahogy a hideg kis h\u00f3pih\u00e9k s\u0171r\u0171n az arcomba hullanak. V\u00e9g\u00fcl becsukom a szemem \u00e9s csak mosolygok.<\/p>\r\n

- K\u00e9rlek... Csak egy h\u00f3angyalnyit... - suttogom...<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\"H\u00f3angyal\"<\/a><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/flow.cafeblog.hu\/files\/2015\/01\/hoangyal-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}